Donka Attila (geográfus):
A hazai vízitúrázás földrajzi aspektusainak vizsgálata
című doktori értekezése fejezete
A kormányzati koncepcióban 2010-ben bekövetkezett változások is az ágazati és termékstratégiák újragondolását tették szükségessé. Egyúttal az aktív turizmushoz kapcsolódóan is sok feltétel módosult, amelyek meghatározóak lehetnek a következő években a turisztikai termékek forgalmának alakulásában. A legjelentősebb változások a következők.
1. Meghirdetésre került az Új Széchenyi Terv
Az Új Széchenyi Terv az egészségturizmust nem csak szűkebb értelemben kezeli, oda sorolja az egészség megőrzése érdekében végzett szabadidősport-tevékenységeket is, köztük elsősorban az aktív turizmus keretében végzett sportolást mint a megelőzés, az egészség megőrzésének leginkább hatékony módját (Donka A. 2016a, Vila, N. A.–Brea J. A. F.–Araújo, A. F. de 2020). Ez a tágabb értelmezés teremtette meg az alapját annak, hogy az aktív turizmus, és annak részeként a természetjárás is komoly szerepe kapjon a tervezési időszak pályázataiban.
2. Átalakult a Magyar Természetbarát Szövetség
A Magyar Természetbarát Szövetség 2012-ben nem csak nevet változtatott, hanem átalakultak feladatai is. A sportmozgalmi jelleget meghagyták, más területek azonban más szervezetekhez kerültek. Sokat elárul a szervezet által képviselt értékekkel kapcsolatos szándékokról, hogy a szervezet új vezetője a természetjáró és kerékpáros turizmus fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lett.
3. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség lett a terület új gazdája
A sport, ezen belül is a szabadidősport mint feladatkör az új nevén Magyar Természetjáró Szövetségtől átkerült a Magyar Kajak-Kenu Szövetséghez, ideértve a turisztikai kapcsolódásokat is. Bár a szövetség elsődleges tevékenységei továbbra is a versenysporthoz kapcsolódnak, az új kihívásoknak is igyekeznek megfelelni.
4. Meghirdetésre került a Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program
A gyalogos természetjárás széles körben elterjedt aktív turisztikai forma, egyike a legnépszerűbb szabadidő-eltöltési lehetőségeknek, amelyet az ország szinte bármely területén lehet végezni (Sulyok J.–Magyar Zs. 2014). Részben ennek a népszerűségnek köszönhető, hogy az aktív turizmus érintő fejlesztések első szakaszában főleg a gyalogtúrázáshoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés ment végbe. A Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében, elsősorban a belföldi aktív turizmus fellendítése érdekében turistaházak felújítására került sor.
A természetjárás turisztikai termékként történő fejlesztésének a következő lépése az útvonalak felújítása volt. Annak ellenére, hogy az országban hozzávetőlegesen 24 ezer km jelzett turistaút van, a legnagyobb figyelem általában az Országos Kéktúra útvonalára irányul. A központi forrásból megvalósult fejlesztés során felújították a túra 1160 km-es útvonalát. Ez nem csupán az útvonal infrastruktúráját (jelzéseket, pihenőket) érintette, hanem kialakítottak kerékpárral is igénybe vehető szakaszokat, továbbá különböző kedvezmények igénybevételére is alkalmas természetjáró kártyarendszer került kidolgozásra, valamint mobiltelefonos applikációt, online erdei szálláskereső és a Természetjárók Térinformatikai Rendszere.
5. Meghirdetésre került a Bejárható Magyarország Program
Az utóbbi évek fejlesztései kezdetben szinte kizárólag a gyalogos természetjárásra terjedtek ki. A folytatásban azonban más aktivitási formák fejlesztése is megkezdődött. A Bejárható Magyarország Keretprogram a Svájcban alkalmazott SwitzerlandMobility rendszer hazai adaptációján alapul. A hazai rendszer öt turisztikai közlekedési módot (ún. jármódot) fog össze, melyek a természetjárás hagyományosan széles rétegek által elérhető tevékenységeire (gyalogtúrázás, kerékpározás, vízitúrázás) és csak magasabb költséggel elérhető tevékenységekre (lovaglás, vitorlázás) terjed ki. A program célja egyrészt a belföldi turizmus erősítése, másrészt az egészség- és környezettudatos szemléletmód kialakítása. Ennek keretében termékfejlesztési feladatokat vállal fel, továbbá alapfokú tananyagok összeállításával és az oktatók motiválásával már gyermekkorban igyekszik kialakítani ezt a szemléletmódot.[1]
A gyalogos természetjárás elsősorban alacsony infrastrukturális igényeit tekintve, a lovas turizmus pedig komoly infrastruktúra-szükséglete, illetve a turisztikai termék minőségi jellemzői miatt is jelentősen eltér a vízitúrázástól, a feltételrendszerek tekintetében. A kínálati oldalt vizsgálva az aktív turisztikai termékek közül – fő jellemzőit tekintve – a kerékpáros turizmus tekinthető legközelebb állónak a vízitúrázáshoz.
A kereslet oldaláról a résztvevők által átélhető élményt igyekeztem megvizsgálni. Ezen belül is azt, hogy az egyes tevékenységek önmagukban milyen mértékben jelentenek önálló élményforrást. Az aktív turisztikai tevékenységek közül a kerékpározás mellett a gyalogtúrázás esetén is alacsony szintű a szorosan magához a tevékenység végzéséhez kapcsolódó élmény. Más tevékenység általában egyedül is elegendő élményt nyújt a résztvevők számára (4. ábra), ezt azonban eltérő előkészítettséggel, eltérő nagyságrendű infrastrukturális háttérrel érik el. Egyes tevékenységek (mint például a vadászat vagy a barlangászás) olyan mértékben a természeti adottságokon alapulnak, hogy a szervezettségen túl a technikai feltételek kevésbé számottevőek. Az eszközigény révén a vízitúrázás már magasabb infrastrukturális szükséglettel rendelkezik mint ahogy a lovaglás, a vitorlázás, valamint az extrém sportok többsége is.
4. ábra
Az egyes aktív sportturisztikai tevékenységek által nyújtott élmények
és a speciális infrastruktúra közötti vázlatos összefüggések (szerk.: Donka A.)
A kerékpározással ellentétben a vízitúrázáshoz – a közeg jellegéből adódóan – nem feltétlenül szükséges más termék vagy tevékenység ahhoz, hogy a legteljesebb élményt éljék át a túrázók. A korábbi évtizedek fejlődése során láthattuk, hogy a vízitúrázás önmagában, további programelemek nélkül is életképes. Abban az esetben azonban, ha valódi, és több szegmensnek is eladható turisztikai terméket akarunk belőle fejleszteni, kínálati elemként mindenképpen szükség van kiegészítő szolgáltatások tervezésére is.
A lovaglás, azon belül is a tereplovaglás számára hasonlóan kedvezőek a hazai természeti adottságok (Németh A. 2004), mint a kerékpáros turizmus számára. A lovas turizmust nem csak a jóval komplexebb eszközigénye különbözteti meg más aktív turisztikai tevékenységtől, hanem az alkalmazott humán erőforrás minősége is (Marton G.–Jónás-Berki M. 2013). Emiatt kezdettől fogva közelebb volt ahhoz, hogy turisztikai terméknek nevezzük. Annak ellenére, hogy jóval nagyobb beruházásra van szükség egy lovasturisztikai vállalkozás indításakor (Helgadóttir G.–Ingibjörg Sigurðardóttir, I. 2008), mint más tevékenység esetén, a megtérülés feltételei jóval kedvezőbbek (Orosz Zs.–Galgóczy-Németh A. 2011, Gelányi I.–Obádovics Cs. 2014). Magyarországon más aktív turisztikai tevékenységhez képest a kínálati oldalnak több eleme áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy maga a lovaglás önmagában is kielégíti a vendégek élmények iránti igényeit (Győrffy-Villám A. 2001), így – hasonlóan a vízitúrázáshoz – nem feltétlenül van szükség további attrakció-elemek jelenlétére.
Az ökoturizmus egyebek mellett annyiban eltér a különböző eszközökön alapuló aktív turisztikai tevékenységektől, hogy itt a résztvevőknek a környezethez való viszonyulása, illetve a tevékenység fogadóterületre gyakorolt hatása kerül előtérbe (Sulyok J. 2001, Epler Wood, M. /ed./ 2002, Dávid L. 2002, Fülep T. 2003, Magyar Zs.–Sulyok J. 2014). Ilyen formában, ha az egyes termékeket horizontálisan értelmezzük, az ökoturizmus vertikálisan átfogja szinte valamennyit (5. ábra). A vízitúrázásban tehát a fő motivációk a sporttevékenység mellett – eltérő hangsúllyal – lehetnek az ökoturizmusra jellemző motivációk is. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy az ökoturizmus csak megfelelően tervezetten értelmezhető. A kínálati elemek és a lebonyolítás módja határozza meg, hogy egy vízitúra-programot az ökoturizmushoz sorolhatunk-e, automatikusan nem lehet kijelenteni, hogy maga a vízitúrázás ökoturisztikai tevékenység.
5. ábra
Az egyes aktív turisztikai termékek potenciális ökoturisztikai tartalma
(szerk.: Donka A.)
Tekintettel arra, hogy a kutatás elsődlegesen nem a kereslet, hanem a kínálat – és ezen belül a szükséges fejlesztések – felől közelíti meg a vízitúrázás turisztikai termékké alakításának lehetőségét, elengedhetetlen a hasonló tevékenységek esetén a termékfejlesztés tapasztalatainak áttekintése. A feltárásom alapján megállapítható, hogy jellemzőit tekintve az aktív turizmuson belül leginkább a kerékpáros turizmus esetén figyelhetőek meg párhuzamok, azonban az térben jóval kiterjedtebb felületeket vehet igénybe, emiatt jóval elterjedtebb szabadidő-eltöltési forma, mint a vízitúrázás.
[1]A program beépítésre került a Nemzeti Alaptantervbe is (A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról)