6.2 A kerékpáros turizmus helyzetértékelése

Frissítve: 2021. dec. 6.

Donka Attila (geográfus):

A hazai vízitúrázás földrajzi aspektusainak vizsgálata

című doktori értekezése fejezete


Vissza a tartalomjegyzékhez


Jelenleg hozzávetőlegesen 6000 km kerékpárút van Magyarországon,[1] melynek hossza folyamatosan növekszik (a kerékpáros turizmus fejlesztésével foglalkozó nyilatkozatok nagy szórással határozzák meg a teljes útvonal-hosszt, 4000 és 9000 km között). Ez a hossz, illetve az egyes szakaszok eloszlása jól összevethető a sportcélú vízijárművekkel hajózható felszíni folyóvizek hosszával (Donka A. 2012b) és eloszlásával. A kerékpározás esetén azonban ez jóval több, kisebb szakaszból tevődik össze (6. ábra), míg a vízitúrázásra alkalmas felszíni vizek – a víztestek jellegéből adódóan – hosszabb összefüggő szakaszokból állnak. A kerékpáros turizmust nem csupán abból a szempontból érdemes vizsgálni, milyen követendő példákkal szolgál a vízitúrázás fejlesztése számára, a térbeli közelség révén a két termék kihasználható szinergiákkal rendelkezhet.

Megvizsgálva az elérhető adatbázisokat, megállapítható, hogy azok nem tartalmaznak elegendő részéletet, ezáltal a túrázóknak a tervezés során szolgáltatók igénybevételére van szükségük ahhoz, hogy az általuk kevéssé ismert célterületre pontosan megtervezzék túrájuk útvonalát. Ez látszólag megkönnyíti a kerékpározás turisztikai pozícióját, ennek ellenére éppen ellene hat a tevékenység térbeli penetrációjának.

6. ábra

Magyarország kerékpárútjai

(Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály

Kerékpáros Infrastruktúra Fejlesztési Osztály,

Kerékpárút-nyilvántartás /2019, www.kenyi.hu/ alapján szerk.: Donka A.)


Az országos szakmai dokumentumok a kerékpáros turizmust nem annak tartalma alapján, hanem a tevékenység időbelisége alapján határozzák meg: nyaralás közbeni (tehát kiegészítő jellegű) kerékpározás, egynapos túra, hosszú távú kerékpártúra és kerékpáros események (Nemzeti Kerékpáros Koncepció 2014-2020, Komplex Kerékpáros Program a 2014-2020-as időszakra). Ezzel szemben egy, az Európai Parlament megbízásából készült nemzetközi tanulmány (EUROVELO 2012) a motivációk alapján igyekszik meghatározni a kerékpáros turizmus kategóriáit. Eszerint beszélhetünk szabadidős célú utazásról, ahol a fő motiváció a kerékpározás, továbbá többnapos, utazás közbeni kerékpározásról (ahol az utazás során az élmény részét képezi ez a tevékenység, tehát csupán a másodlagos motiváció irányul rá), valamint egy napos, otthonról tett kirándulásról (amely értelemszerűen a saját település határainak átlépésétől függően tekinthető turizmusnak, illetve rekreációs tevékenységnek). Az utóbbi szemlélet vélhetően hatékonyabban szolgálja a turizmus fejlődését.

Több országban (például Hollandiában és Svájcban) a kerékpáros közlekedést és turizmust más fenntartható közlekedési formákkal, illetve aktív turisztikai termékekkel közösen kezelik (Capirona, M.–Stadtherr, L.–Anrig, P. 2006, Mourek, D.–Bodor, A. 2012, Beanland, A. 2013), míg sok esetben a területfejlesztés eszközeként tekintenek a kerékpáros turizmus fejlesztésére (Lane, B. 1994, Schuett, M. A.–Holmes, T. P. 1996, Page, S. 2004, Pratte, J. 2006, Lamont, M. 2009, Kormosné Koch K. 2013), mivel az hatással van az életmódra, a közlekedési hálózatokra és eszközhasználatra és a természeti környezethez való viszonyra is.

A kerékpározás hazai népszerűségére csak közvetett adatok alapján következtethetünk. A kerékpáreladások száma évek óta meghaladja az eladott személygépkocsik számát, és becslések szerint 80-90 ezer főnek van túrázásra is alkalmas kerékpárja. Ezeknél az adatoknál azonban sokkal beszédesebb, hogy milyen mértékben növekedett a nagy kerékpáros rendezvények résztvevőinek száma. A legjelentősebb, egyben legismertebb, ám csak a nagyvárosokban megrendezésre kerülő Critical Mass kerékpáros felvonulásnak a kimondott célja az volt, hogy megváltoztassa a kerékpározási szokásokat. A rendezvény 10 év alatt el is érte ezt a célt, köszönhetően elsősorban a kimagasló résztvevői létszámnak: 2004-ben még csak 4000 fő kerékpározott a budapesti rendezvényen, majd évről évre megtöbbszöröződve 2008-ra ért a csúcspontra, 80 ezer fős létszámra. Bár 2013 óta nem kerül megrendezésre, a felmerült igények alapján, de már más néven (’I bike Bp’) továbbra is megrendezik. Megjelent továbbá 19 vidéki nagyvárosban is hasonló felvonulás (például Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron), illetve 2014-től a kerékpározás mellett az esélyegyenlőséget is népszerűsíteni kívánó Rehab Critical Mass Budapesten. Ezek a felvonulások inkább a mindennapi (és nagyvárosi) használatot kívánják népszerűsíteni, nem a turisztikai célú használatot. A civil szervezetek kérdőíves felmérései alapján a legkedveltebb kerékpáros célterületek között vannak azok a régiók, ahol kevesebb a kerékpárút (Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország).

A vízitúrázástól eltérően, ahol általában a szolgáltató biztosítja a sporteszközt, a kerékpárok a legtöbb esetben a turisták saját tulajdonában vannak. Ezért itt az infrastruktúra részét képezik a szállítási lehetőségek is, különösen a közösségi közlekedés keretében (Somogyi B. 2010). Bár a vasúton elterjedt lehetőség a kerékpárok szállítása, a kényelmi többletszolgáltatásokat nyújtó kerékpárszállító gerinchálózat hasonlóan sugaras szerkezetű, mint a vasúthálózat egésze.

Összességében a kerékpáros turizmus – a már megvalósult fejlesztéseknek is köszönhetően – jóval előrehaladottabb állapotban van a turisztikai termékké válás folyamatában, amit a viszonylag fejlett infrastruktúra és a komplex kínálat is megalapoz. Tekintettel arra, hogy a vízitúrázáshoz képest a kerékpározás önmagában kevésbé különleges élménnyel jár (mivel alapjában véve egy hétköznapi tevékenységről van szó), ezért a szolgáltatók kezdettől fogva további attrakciókat és szolgáltatásokat kínálnak.

A fejlesztések előkészítése során gyakran felmerül, hogy akár szorosabban is össze lehetne kapcsolni a kínálati oldalon az egyes aktív turisztikai termékeket. Ehhez egyrészt a termékek hasonlóan magas színvonalú kialakítására van szükség, másrészt tisztában kell lenni az egyes termékek alkalmas célterületeinek elhelyezkedésével, az egyes kínálati elemek térbeli közelségével. Számos olyan térség található az országban, ahol már ma is együttesen jelen vannak a kínálat alapelemei, a kijelölt vagy kiépített, vagy csak spontán módon, de rendszeresen használt útvonalak (7. ábra). Ezek a térségek azok, ahol a kínálatot a folyó menti kerékpárutak mellett a szomszédos hegyvidékek gazdag gyalogtúra-útvonalhálózata is kiegészíti.

7. ábra

Egyes aktív turisztikai tevékenységek útvonal-hálózata

(szerk.: Donka A.)

[1]Egyes tanulmányok (Sulyok J.–Magyar Zs. 2014) ettől eltérő hosszt említenek, jóval alábecsülve a szakmai szervezetek által nyilvántartott és kezelt útvonalak hosszát. A jelzett tanulmány 1500 km kerékpárútról tud, de a jelzett gyalogtúrautak hosszát is kevesebb, mint felében állapítja meg a valódihoz képest.


Lapozz az előző fejezethez: 6.1 A természetjárás turisztikai vonatkozásainak vizsgálata

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lapozz a következő fejezethez: 7.1 A fogalmi értelmezés problematikája


15 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése