3. Módszerek

Frissítve: 2021. dec. 6.

Donka Attila (geográfus):

A hazai vízitúrázás földrajzi aspektusainak vizsgálata

című doktori értekezése fejezete


Vissza a tartalomjegyzékhez


A szakirodalom tanulmányozása során világossá vált, hogy viszonylag kevés olyan forrás áll rendelkezésre, amely tudományos alapossággal vizsgálja a vízitúrázást. A témával foglalkozó munkák túlnyomó többsége leíró, ismeretterjesztő jellegű. Emellett ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjunk a természetjárás és azon belül a vízitúrázás mint szabadidős tevékenység és a turizmus összefüggéseiről, szükségesnek tartom, hogy távolabbról közelítsünk a témához. Ezért, a kutatási téma beágyazottságából adódóan, a feldolgozandó szakirodalmat a tematikus sokszínűség jellemzi. A kutatások minél szélesebb megalapozása érdekében feltárásra kerültek az aktív turizmus és a sportturizmus releváns forrásai, továbbá a turisztikai termékfejlesztés és ezeknek a termékeknek a korábbiakban vizsgált kapcsolódásai. Ezen túl szükségesnek tartom az egyes turisztikai termékcsoportok geográfiai vonatkozásainak az értékelését is. Így a tájhasználat, a fenntartható fejlődés, a hidrogeográfia, a települések víziturizmushoz való viszonyulásán keresztül a településföldrajz és a vízhez kötődő aktív turisztikai tevékenységek, illetve termékek irodalmi előzményeit is feltártam.

Mivel a vízitúrázás nem csak a földrajzi környezettől, hanem bizonyos társadalmi faktoroktól is függ, igen szerteágazó az a jogszabályi környezet, amely érintheti ezt a területet. Kiterjed a természetben végezhető tevékenységekre, továbbá a területfejlesztésre, a közlekedésre és az oktatásra. Ehhez kapcsolódva szintén részletesen elemeztem a releváns fejlesztési dokumentumokat, elsősorban országos szinten, az egyes turisztikai termékekre, termékcsoportokra vonatkozóan, illetve a vizsgálatok átfogó időbeliségéből következően igyekeztem figyelemmel kísérni a dokumentumokban bekövetkező változásokat is.

A kutatások során a tudományos munkák mellett hazai és uniós szintű jogszabályra, fejlesztési dokumentumra és egyéb (szépirodalmi és ismeretterjesztő) munkára támaszkodtam. Az irodalmi előzmények részletes feltárása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a saját kutatásokkal sikerüljön megtalálni azokat a hiányos területeket, amelyeket korábban kevéssé vizsgáltak, illetve ezek a művek egyúttal iránymutatásként is szolgáltak a munka során. A szakirodalmi források bemutatása mellett azokra az egyes altémák feldolgozása során is szükség volt, mivel ezek a korábbi kutatások sok esetben komoly iránymutatással szolgáltak az elvégezni kívánt értékelésekhez. Hasonlóképpen a szekunder források között kell megemlíteni a vendégforgalmi adatok elemzését. Bár hazánkban nem jellemző az egyes attrakciók forgalmi adatainak központi és nyilvánosan hozzáférhető kezelése, a közvetlen szálláshely-statisztikák mellett közvetett módszerekkel igyekeztünk vizsgálni a téma szempontjából releváns termékek vendégkörét.

Az adatok értékelése emellett érintette a vízitúrázás – és más hasonló, a természetben végezhető tevékenység, illetve turisztikai termék – szempontjából lényegesnek tekintett időjárási elemeket, továbbá a vízjárás alakulását. A várható eredmények mind körültekintőbb megalapozása érdekében minden esetben hosszú idősorokat vizsgáltam, figyelembe véve a vizsgált időszakon belül esetlegesen bekövetkező, trend-jellegű változásokat is. Tekintettel a szoros kapcsolódásra, illetve a hasonló jellemzőkre, részben a szakirodalom alapján elvégeztem más aktív turisztikai termékek összehasonlító vizsgálatát.

A primer kutatások alapját a terepi felmérések jelentették. A dolgozat térbeli keretét nem tartottam érdemesnek leszűkíteni, az egész országot átfogó elemzéstől volt várható előzetesen a leginkább hasznos eredmény. Tekintettel a vizsgált tevékenyég szezonális jellegére, a bejárásokra elsődlegesen a turisztikai főszezonban került sor. A terepi munka a szemrevételezés mellett kiterjedt a helyi viszonyok felmérésére is. A vizsgált területek kiterjedtek a célterületek alapvető természetföldrajzi jellemzőinek számbavételére, úgy mint az egyes víztestek sajátosságaira, a hajózhatóság feltételeire, a part menti települések vízparthoz való viszonyulására, illetve további jellemzőkre is. Ezen túl szintén csak terepi megfigyelések által volt lehetőség a szolgáltatások jelenlétének és a szolgáltatók működésének értékelésére, összességében a meglévő vagy reménybeli turisztikai terméket, termékeket és a vendégek által átélhető élményeket befolyásoló tényezők közötti összefüggések feltárására. Ezzel egyidejűleg igyekeztem összevetni a természetföldrajzi adottságokat a turisztikai célú hasznosítással, illetve hasznosíthatósággal, a vizsgált tevékenység, a vízitúrázás szempontjából.

A terepbejárásra – a vizsgált terület földrajzi kiterjedését, illetve összetett jellegét és folyamatos változásait tekintve – több szakaszban, de egyes szakaszonként is mind térben, mind pedig időben több részletben került sor. A bejárásokat 1992-től végeztem. Az első, tudományos célú felmérésekre az 1994 és 1999 közötti időszakban került sor, majd újabb, részben más földrajzi terekre is kiterjedt vizsgálatok következtek 2001 és 2004 között. A terepi munka harmadik szakasza pedig 2014-ben kezdődött. A terepbejárások célja nem csak jelen disszertáció elkészítése volt, hanem a téma iránti, az előzőektől részben független személyes elköteleződés is. Ehhez kiindulópontként a vízitúra-vezetői szakmai tevékenység szolgált. Ennél fogva a motivációk is folyamatosan alakultak, az újabb ismeretek folyamatosan megújuló szemléletmódot is eredményeztek, továbbá a kutatási eredmények több célú felhasználása is körvonalazódni kezdett. Mindezek meghatározzák továbbá a kutatások későbbi folytatásának irányait is.

A terepbejárás mellett, ahhoz hasonlóan eredményes módszernek bizonyultak a vízitúrázás jelenlegi és korábbi közvetlen szereplőivel különböző időszakokban készített interjúk. Így lehetőség volt arra, hogy hosszú távú változásokat is megfigyelhessek, és az azokból levont következtetések alapján ítéljem meg a vizsgált tevékenység, illetve jövőbeli turisztikai termék lehetőségeit a hazai piacon. Az interjúalanyok részben a vízitúrázás országos szervezeteinek – így a Magyar Természetjáró Szövetségnek és a Magyar Kajak–Kenu Szövetségnek – a korábbi és jelenlegi döntéshozói, továbbá a szolgáltató vállalkozások és egyesületek vezetői és alkalmazottai, valamint egyes nemzeti parkok turisztikai referensei (Aggteleki, Duna–Dráva, Balatonfelvidéki és Őrségi Nemzeti Park), részben pedig szálláshelyszolgáltatók, illetve helyi önkormányzatok munkatársai voltak.

Szintén a primer kutatásokat erősítette a szolgáltatói kínálat felmérése. Erre részben a mélyinterjúk alapján került sor, részben pedig a szervezetek marketing tevékenysége és piaci jelenlét alapján. A vizsgálatok során különösen ügyeltem arra, hogy az egyes állításokat több – közvetlen és közvetett – forrásból is megerősítsem, tekintettel az érintettek eltérő érdekeiből adódó kockázatokra.

A célterületek vizsgálatára igyekeztem minél inkább teljeskörűen sort keríteni. Az országban számos felszíni víztest alkalmas, vagy tehető alkalmassá vízitúrázásra. A dolgozatban azoknak a folyóknak a vizsgálati eredményeit ismertetem, ahol már jelenleg is van valamilyen nyoma a vízitúrázásnak, akár folyamatosan zajlik ott ez a tevékenység, akár alkalomszerűen, vagy már megkezdődött a részleges feltárása a folyónak. Így képet kapunk arról is, hogy milyen tényezők együtt állására van szükség ahhoz, hogy egy még kihasználatlan folyón is megjelenjen a vízitúrázás.

A szakirodalom, a statisztikai adatok, az interjúk, valamint a terepi megfigyelések eredményeként került sor a természeti adottságok részletes feltárására, továbbá a legjelentősebb társadalmi adottságok vizsgálatára, a korlátozó tényezők meghatározásával együtt.

Az értekezés alapját képező téma mellett párhuzamosan, de egymástól nem függetlenül számos olyan kutatásban vettem részt, amelyek más termékekre, elsősorban az egészségturizmusra vonatkoztak. Ezeknek a kutatásoknak, illetve tervezői munkának a tapasztalatai és eredményei nem csak a most bemutatásra kerülő kutatás szemléletmódjára, hanem tartalmára, következtetéseire is hatással voltak. Ahogy ezt jóval bölcsebb szerzők említik: a bemutatott irodalom velünk együtt fejlődött, bővült és differenciálódott.

Az eredmények bemutatásának módszerei között kiemelkedő helyet foglal el az egyes részeredmények grafikai ábrázolása. Igyekeztem a lehető legteljesebb mértékben a szemléltetés eredményességére fókuszálni, annak érdekében, hogy az értekezésben található ismeretek minél inkább termékeny talajra hulljanak az érintettek körében. Az értekezésben 48 ábra és 8 táblázat található.


Lapozz az előző fejezethez: 2. Célkitűzések

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lapozz a következő fejezethez: 4. A szakirodalom áttekintése


12 megtekintés0 hozzászólás