Éld át a pillanatot!

Frissítve: feb 18

Néha nagyobb kalandba csöppenünk mint ahogy terveztük. És utólag mindig szívesen emlékszünk rá.

Néhány ilyen pillanatot villantunk fel egy külön menüpontban.


Ám hogy ne csak azt a néhány képet láthassátok, az alábbiakban további hangulatokat villantok fel azokból a pillanatokból.

Néhány téma a kalandok közül:

Az Adria vidéke nem csak a passzív nyaralásból állhat. A Dinári-hegység bőségesen kínál élményeket. A geográfussal olyan helyekre is el lehet jutni, ahová csak kevesen mennek. Az egyik ilyen a Velebit-hegység déli részén, nem messze a Paklenica-szurdoktól, a Zrmanja folyó utolsó szakasza, egyben a legnagyobb szurdokvölgye.

Mivel ezen a vidéken forgatták a 60-as években a Winnetou-filmeket, az egyszerűség kedvéért csak Winnetou-kanyonnak hívják. És valóban olyan érzés végigevezni a szelíd folyón, mintha a Vadnyugaton lennénk.

Erről fog szólni hamarosan a Winnetou-kanyon vízitúra.

Persze, a környéken más érdekesség is vár, és nem is kell feltétlenül a tengerpartra menni. Nem messze a Plitvicei-tavaktól és az ott tolongó tömegektől vár minket egy bájos folyó. A teljes szakaszát egészen kicsi vízeséses tagolják, amelyek vidámpark-szerű kalandot jelentenek a vadvizes evező túrán. Ez a kép egy olyan szakaszt mutat, amely két vízesés közötti részekre jellemző. Béke, nyugalom és kristálytiszta víz.

Távolabb, ezúttal Anatóliában is el lehet kerülni a sokadalmat. Legutóbb sikerült télen arra járni, ráadásul olyan helyeket felfedezni mint a Meke Gülö, az aprócska Meke vulkán körül elterülő sós mocsaras tó. Az itt átélt kalandról is szól odaát a rövidke írás.

Nyár van. Ekkor a leginkább kötetlen egy vízitúra. Ahogy a kajak oldalán látszik, ez nem egy hétköznapi túra volt. A Vitéz Kürtős Team végigevezte a Dunát, a forrástól a torkolatig. Megtiszteltetés volt ennek a kalandnak a részesévé válni, még akkor is, ha a napi közel 80km-es evezés sporttelejsítménynek is megállja a helyét. Ez a kép a hazai Alsó-Duna szakaszon készült, egy zátonyon megpihenve.

Az említett Plitvicei-tavaknál nehéz úgy fotózni, hogy ne legyen sok-sok turista is a képen. Sok időt kell szánni az itteni sétára, és akkor van esélyünk egyéni felfedezéseket is tenni.

Egy függőhíd mindig érdekes látvány. Ha ez a híd kinézetre kétségeket ébreszt, de bízunk a helyi lakosokban, akik naponta erre jönnek a városba a falujukból, akkor megenyhülünk. A Nagy-Kaukázus előterében járunk, az Aragvi-folyó felett. Már tél van, a folyók vízhozama elég kicsi.

Megül a ködpaplan az egész Kárpát-medencében. Csak a magasabb hegycsúcsok lógnak ki fölé. És ha ilyenkor éppen arra járunk, akkor csak egy választásunk van. Lelassulni, megállni. Még akkor is, ha már nyugovóra tér a Nap.

Aztán lesz, ami lesz, sötétben lejutni a hegyről épp annyira élmény, még akkor is, ha az év leghidegebb időszakában járunk.

Tavaszi túrán is lehet térdi érő hó. A Keleti-Alpok épp annyira közel van, hogy akár egy napos túra erejéig is meg lehet látogatni. Épp május elején jártunk arra, amikor a völgyekben már tombolt a tavasz, odafenn azonban még bőségesen lehetett hóval borított felszíneket találni. Ha pedig az időjárás is rásegített, méteres hótorlaszok alakultak ki, amelyekbe belesüppedni szokatlan érzés.

Újra Anatólia. A vulkán lábánál késő délutánra járt az idő. A tó majdnem kiszáradt december közepén, a környéken csak barátságos kóbor kutyák járnak-kelnek. Ekkora a délelőtti sűrű köd már rég felszállt, és hamarosan a napnyugta fényei keltik ámulatba a túrázót.

A kenuk elakadtak. De nem az alacsony vízállás miatt. Hiszen éppen áradás idején szálltunk partra a Gemenci-erdő vízitúrán, a Rezéti-Duna mentén. Egy kis nyújtózkodás, és az erdő kincseinek felfedezése következett. Gomba- és virágfotózással, mezítlábas sétával.

Egy hamburgi utazás során egy napra mellőztük a hivatalos programokat, és elhajóztunk Helgoland szigetére. Ami ma már több sziget, részben a háborús pusztítások, részben pedig az erózió hatására. A keleti oldalon fekvő dűnén elhelyezkedő lapos sziget ad otthont a repülőtérnek, de érdemes körülnézni a sziget partjai mentén is. A strand területén éppen jól lakott fókák heverésztek, úgyhogy megfelelő pózból, és minél közelebbről, de biztonságos távolságból lencsevégre kellett kapi őket. Az öltözék a helynek megfelelően mezítlábas.

Ha ezek a képek felcsigáztak, akkor tényleg nézzetek át amoda is. Aztán meg ha még mindig tart a lelkesedés, akkor böngészhetitek a programokat, vagy a közösségi oldalt is.

12 megtekintés0 hozzászólás

© 1971-2021 by  Donkesz. 

  • Facebook