Vízitúra és folyópartok


Egy nyári Dunakanyar vízitúra, a Visegrádi-hegység fenséges látványával


A társadalmi adottságok hasonlóan összetett szerepet töltenek be az egyes turisztikai termékek kialakítása során, mint a természeti adottságok. A társadalmi feltételek jóval gyorsabban alakíthatóak, és az utóbbi években, évtizedekben gyorsan is alakultak. A vendégek, a túrázók élményeket szeretnének kapni egy vízitúrától. Ennek az általuk is előzetesen ismert alapja, amire az elsődleges motivációjuk irányul, maga a víztest és annak jellemzői. Emellett egyre nagyobb jelentősége van az infrastrukturális feltételek rendelkezésre állásának is. Bár a turizmusban a gazdasági fejlettség, a közbiztonság vagy a lakosság fogadókészsége, vendégszeretete a kínálat részét képezi, a vízitúrázásra ezek közül csak a közbiztonság van olyan befolyással, amely döntő hatással van az utazási döntések meghozatalára. A közlekedési adottságok, a megközelíthetőség a turisztikai kínálat része, azonban a vízitúrázás esetén a természetközeli jelleg miatt összességében előnyös is lehet, ha egy célterület távolabb helyezkedik el a fő közlekedési útvonalaktól. Annál is inkább igaz ez, mert a termék ökoturisztikai jellege miatt a vendégszámok nem érhetik el a tömegesség szintjét, így a nehezebb megközelítés a vendégek minőségi szűrését is elvégzi.


Kenuszállítás a 90-es évek elején, amikor még nem voltak speciállis utánfutók.

A kép Szombathely vasútállomásán készült, ahol csak így tudták megoldani

a továbbszállítást a Rába-vízitúra kiindulópontjára


A vízitúrázás a mozgalmi jellegből, a természetjárásból mint sporttevékenységből alakul át turisztikai termékké. A tevékenység sokáig úgy élt az emberek tudatában mint egy alacsony költségű üdülési forma, ahol az ár-érték arány miatt azt is elfogadják a résztvevők, hogy szinte semmilyen szolgáltatást nem kapnak. Ma már, ha lassan is, de terjedőben van az igény, hogy a túraszervezők minél teljesebb körű szolgáltatásokat kínáljanak a résztvevők számára. Azonban a piac mérete, és az erős szezonalitás miatt a szálláshelyek kialakítása még igen kezdetleges folyóink mentén. A fentiek alapján átfogó módon került értékelésre a turizmust kiszolgáló települések elhelyezkedése és viszonyulásuk a vízparti területekhez, továbbá a vízitúrázás részéről a szálláshelyek iránt felmerülő speciális igények.

Átevezés Budapesten, külföldi turistákkal


A vízitúrázás helyspecifikus, természetközeli tevékenység, azonban a turisztikai szolgáltatások jelenléte nagyban kötődik a legközelebbi településekhez. A változatos tulajdonságokkal rendelkező hazai felszíni vizek eltérő mértékben alkalmasak vízitúrázásra, miközben a part menti települések sem azonos mértékben felelnek meg a víziturizmus fogadásával szemben támasztott követelményeknek. Ahhoz, hogy ezt a természeti erőforrást megfelelően használjuk, minimális környezetterheléssel járó, fenntartható turizmust valósítsunk meg, még számos lépésre van szükség.

Fürdőző tehenek egy kikötésre egyébként alkalmas helyen


A folyóparti fekvés történelmileg minden időszakban előnyös térbeli vonalat jelentett. A települések adottságai eltérő módon határozzák meg a turizmus egyes formáihoz történő viszonyulást. A keresletet kiváltó tényezők egy településen a természeti adottságok, a közlekedésföldrajzi helyzet és a turisztikai infrastruktúra. A víziturizmus részét képező vízitúrázás olyan speciális turisztikai termék, amely nagyban függ a természeti adottságoktól, de a települések fekvése és a folyóparttal való kapcsolata is nagymértékben hatással van erre a tevékenységre.

Érkezés Győrbe, egy Marcal-Rába vízitúra végén


A rekreációs potenciállal kapcsolatban a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve nevű dokumentum külön értékeli az összes hazai települést, azok rekreációs potenciálja szerint. Négy szempontból vizsgálták a településeket:

  • víziturizmus (bár ezt nem definiálták, de tekintettel a strandok külön besorolására, a víziturizmus alatt vélhetően a vízitúrázást értették, és eszerint külön jelölték a kikötővel rendelkező településeket),

  • természetes fürdő (azaz strand),

  • medencés fürdő (például gyógyfürdő, uszoda vagy kiépített létesítmény nélkül csak termálvíz, gyógyvíz, ásványvíz jelenléte a településen) és

  • horgászat.

Csendélet a dunai fenékküszöb felett, naplemente előtt Dunakilitinél


A dokumentumban nem közöltek módszertani útmutatót, így például nem derül ki, hogy mit tekintettek rekreációs célú kikötőnek. A vízitúrázás szempontjából különben is közömbös ez a tényező, ugyanis a túrázók számára egy kikötő létesítményei inkább zavaróak, és a természetes partokat használják kikötésre, legfeljebb kisebb stégeket. A szabad partokon más nehézségek lehetnek, amelyek önmagukban egyúttal a vízitúra-élmény ennek ellenére fokozhatják. Amennyiben vadkempingezéssel valósul meg a túra, reggelre akár tehéncsordával is találkozhatunk a tábor körül.

A víziturizmus, ezen belül is a vízitúrázás helyszínei a folyók és azok partvidéke. Bár a legtöbb esetben a települések távolabb helyezkednek el a folyók közvetlen partvonalától, azok így is érintettek a közigazgatási határaikon belül végrehajtható fejlesztési lehetőségekben. Elsődlegesen fel kell ismerni a turizmusban rejlő lehetőségeket. Emellett megfelelő adottságokkal is kell rendelkeznie, hogy érdemes legyen végrehajtani a konkrét fejlesztéseket.

A folyó menti települések távolsága a Tiszától a folyó hazai szakaszán

(a település belterületének legközelebbi pontjai alapján)


A Dunakanyar egyik rejtett zugában

5 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése