Ahol télen is lehet vízitúrázni

Frissítve: 2021. dec. 7.

A termálvíz egy csoda. A Föld mélye csak úgy ontja a kincset. De hiába olvasunk, hallunk sokat erről csodáról, lépten-nyomon oda lyukadunk ki, ezt minél gyakrabban ki kell próbálni. Elmerülni a forró vízben, elengedni magunkat, lebegni, hagyni, hogy átjárjon a víz. Persze, otthon is megtehetjük, hiszen egy kád is hasonló élményt képes nyújtani, de csak hasonlót. Az igazi az, ha egy termálfürdőt látogatunk meg. Ahol jóval több a víz, és jóval több a lehetőség a mélázásra, a feltöltődésre.

A gyógyhatás fontos tényezője a tőzeg. Hévíz környékén nagy kiterjedésű lápterületek találhatóak, amelyek alatt igen vastag tőzegrétegek halmozódtak fel az évezredek során. A tó mélyén is lehet találni tőzeget. A gyógyvíz ásványianyag-tartalma bőségesen átitatódik szerves anyagokkal is, ezért is egyedülálló az itteni víz.

Hévíz – sok egyéb mellett – annyiban különleges, hogy itt többnyire nem keresünk épített medencét. A Hévízi-tó önmagában elkápráztatja az embert. Arra ugyan nincs esélyünk, hogy leérjen a lábunk, hiszen egy medencéhez képest ez feneketlen tó, legalábbis a közepén. Tündérrózsák, hangulatos fürdőház a tó közepén, illetve vörösfenyő erdő a tó körül.

Geológiai távlatokat tekintve nem régen keletkezett, sem a tó, sem a Hévíz-patak. A melegvíz-feltörés egy idős a Balatonnal. Hozzávetőlegesen 20ezer éve alakult ki a forrás, bár akkor még itt, hanem északabbra. A tó majdnem kerek, lefelé pedig tölcsér alakú. A tölcsér mélyén van az a barlangszerű mélyedés, ahol a vizek fakadnak. És nem csak meleg víz, hanem hideg víz is. Összesen tíz hasadéktól tör fel a víz és ezek keveredésével alakul ki a tó mindenkori hőmérséklete. Amikor a forró vízű forrás ad több vizet, akkor a tóban is melegebb lesz a víz, amikor viszont ez megfordul, akkor a tó vize is hűvösebb.

A barlang egyébként nem is olyan kicsi, 16 méter az átmérője. Bár maga a tó már évezredek óta ismert, ám a 40 méter mélyen elhelyezkedő barlangot csak 1975-ben fedezték fel.

A víz a kutatások alapján több mint tízezer évig vándorol a mélyben, mire itt felszínre tör. Bár a hideg források vize ennél azért kevesebb időt tölt a mélyben. A nyolcvanas években, amikor a csúcsán volt a hazai bauxitbányászat, a Bakonyban található bányákban meglehetősen nagy tempóban kellett szivattyúzni a vizet, hogy biztonságos körülmények között menjen a kitermelés. Igen ám, de hamar kiderült, ez komoly elszívó hatással van a Hévízi-tó vizére is. Több métert süllyedt a vízszint, pedig elsőre senki nem hitte, hogy az 50-80 km-re fekvő bányáknak köze lehet ehhez.

Azóta újra háborítatlanul tör elő a víz. És nem is akárhogyan. Másodpercenként több mint 400 liter vizet adnak a források. Ebből ki is számolták, hogy a tó vize 3 naponta teljesen kicserélődik. De vajon hová tűnik el az a sok víz? Ennyi mégsem tapadhat a fürdőzőkre. A víz egy részét elvezetik a szomszédos szállodákba. Tehát aki nem a feneketlen tóban akar fürdőzni, ugyanezt a vizet élvezheti, kissé más környezetben több szálloda termál részlegén. Ezen kívül sok víz el is párolog. Az orvosok szerint a Hévízi-tó jelentőségét – a víz összetételén túl – az adja, hogy a gyógyulni vágyók belélegzik ezt a párát. De ez még mindig kevesebb mint ami a források vízhozama.

A többlet vizet a Hévíz-patak vezeti le. Ám ez sem volt mindig így. Sokáig elszivárogtak a vizek, majd amikor csatornát építettek a Balaton felé, a vízfolyás évről évre megtelt növényekkel. Több száz éven át bivalyokat hajtottak végig a Hévíz-patakon, hogy letapossák a növényeket, így engedve szabad utat a lefolyásnak. (Az a gyakran hallható történet tehát, hogy a bivalyokkal ásatták, tapostatták ki magát a csatorna medrét is, tévedésen alapul.)

Ma már nem bivalyokkal, hanem többnyire kézi erővel szabadítják meg a patakot a növényektől. És már nem is azért, hogy a fürdőzőknek segítsenek vele, hanem hogy szabad utat biztosítsanak a Hévíz-patak vízitúra során itt haladó kenuk számára.

Utólagos kiegészítés:

Évről évre megpróbálják kiszorítani a nem őshonos halállományt is. Sok eszközzel próbálkoztak az utóbbi években, legutóbb a hagyomános halászhálós módszer vált be leginkább. Az alábbi kép a Hévíz TV riportjából származik, akik végigkísérték 2021. december 3-án a Balatonfelvidéki Nemzeti Park munkatársait, ahogy lehalásszák a tájidegen fajokat.

Mindenkit várunk szeretettel a Hévíz-patak vízitúra programjainkon.

A Hévíz-patak lakói. A kép egy túra után készült, amikor a túravezető megmártózott a patak vizében, hogy körülnézzen a víz alatt. A halak annyira bátrak voltak, hogy kézből lehetett etetni őket, sőt, bátran csipkedtek is.

7 megtekintés0 hozzászólás