A geográfus
2021. dec 2.1 perc
Frissítve: 2021. dec 6.
Tartalomjegyzék
5. A vízitúrázás hazai fejlődésének történeti áttekintése
6. Az aktív turizmus keretrendszerének feltárása
6.1 A természetjárás turisztikai vonatkozásainak vizsgálata
6.2 A kerékpáros turizmus helyzetértékelése
7. A vízitúrázás alapfeltételeinek meghatározása:
7.1 A fogalmi értelmezés problematikája
7.2 A vízi sporteszközök hazai alkalmazásának turisztikai vetülete
7.3 A víztestek sportcélú osztályozása
7.3.1 A vízitúrák tipizálásának alapvető kérdései
7.4 A hazai vízitúrázás szabályozásának problematikája
7.4.1 A biztonság speciális kérdései
7.4.2 A jogszabályi háttér vizsgálata
7.5 A túravezető képzés problémái
8. A vízitúrázás kínálati oldalának fejlesztése
8.1 A szolgáltatói kínálat feltárása
8.1.1 A szolgáltatások kettőssége
8.1.2 A szolgáltatók tipizálása
8.2 A természeti adottságok hatása a vízitúrázásra
8.2.1 A domborzati viszonyok szerepe a vízitúrázásban
8.2.2. A vízitúrázás és az időjárás összefüggéseinek vizsgálata
8.2.3 Az időjárás és a kempingek forgalma közötti összefüggések feltárása
8.2.4 A vízrajzi adottságok hatása a vízitúrázás megjelenésére
8.2.5 A vízitúrázás viszonyulása a védett területekhez
8.3 A termékké válás infrastrukturális háttere a hazai vízitúrázásban
8.3.1 A vízparti települések értékelésének eredménye
8.3.2 A szálláshelyek iránti speciális igények vizsgálata
8.3.3 A vízparti szálláshelyek tipizálása
8.3.4 A vízitúra megállóhelyek lehetséges szerepe a fejlődésben
8.3.5 A központi infrastruktúra-fejlesztések értékelése
8.4 A hazai vízitúrázás célterületeinek vizsgálata
8.4.1 A korlátozó tényezők összefoglaló értékelése
8.4.2 A vízitúrázás hazai célterületeinek lehatárolása
8.4.3 A legnépszerűbb hazai víztestek jellemzése
8.4.4 A hazai folyók víziturisztikai szempontú átfogó értékelése
8.4.5 A szervezett vízitúrák jelenlegi célterületei Magyarországon
9. A német vízitúrázó piac összehasonlító vizsgálata
10. A kutatás eredményeinek összefoglalása
11. Összegzés
12. Irodalomjegyzék