Újra Nógrádba vitt az utunk. Mivel sokfelé járunk az év során Magyarország vidéki tájain, a téli időszakra maradt a program, hogy néhány napra elvonulunk egy csendes nógrádi faluba. Ilyen falut nem nehéz találni, hiszen szinte mindegyik falu csendes errefelé. A megye keleti részére esett a választásunk. A faluban korábban volt egy egyszerű vendégház, de kiderült, az ma már nem működik. A helybeliekkel történő egyeztetés során a polgármester családjával kerültünk kapcsolatba, akik egy hasonlóan remek szállást ajánlottak, egyúttal egy találkozót is felajánlottak, hogy alaposan be tudják mutatni nekünk ezt a falut.
Aztán kiderült, a vendéglátó család legidősebb tagja maga is a vidéki Magyarország rajongója. De nem csak rajongója, hanem szakértője is. Már indulás előtt lelkesen vártuk a személyes találkozást. Közben az is kiderült, hogy az úr komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, sok éven át dolgozott az ENSZ-nek Ázsiában és Európában is. És ez még nem minden! A faluban telepedett le egy lelkes vállalkozó hölgy is, aki különleges és hétköznapi termékeket árusít hangulatos boltjában.
Közben bejártunk a környező falvakat is. Nógrád keleti vidékén egy védett terület található, amely már szorosan kapcsolódik a még keletebbre lévő Mátrához. Autózunk a lankás tájon, ám egyszer csak megelevenedik a vidék, és egy-egy szurdokvölgyben találjuk magunkat, majd újra a széles kilátást biztosító mezőkön. Van errefelé egy apró falu, ahonnan nem vezet tovább az út. Kevesebb, mint százan lakják, ide inkább csak pihenni jön az ember. Mégis meglepetés várja az embert. Itt található a világ legnagyobb hangtálja.
Samsara, a rekorder. Forrás: Grabensia
A hangtálak olyan, fémből készült tál alakú hangszerek, amelyek rezgései a tibetiek szerint segítenek enyhíteni a stresszt és elindítani a relaxációt. A gyógyító hatás révén tudnak segíteni a test és a lélek harmóniájának helyreállításában. Egyúttal ideálisak a meditáció és belső béke eléréséhez.
Forrás: Grabensia
Egy távolról érkezett ember egyszer erre járva azonnal beleszeretett ebbe a faluba és vett itt egy házat. A falu már ezer évvel ezelőtt is meditációs hely volt. A középkori szentéletű magyarok itt létesítettek egy kis egyházi központot. Ennek az emlékét igyekeznek őrizni napjainkban is. Aztán ez az ember nekilátott másnak is. Nyitott egy éttermet és megépített egy buddhista központot a hegyoldalban. Itt nem csak ezzel az érdekes vallással lehet megismerkedni, de a hangtálak különleges rezgéseinek gyógyító hatását is átélhetjük! Mindezt a falu jellegzetes magyar tornácos házai mellett.
És ha a szomszédos faluba vezet az utunk, ott már távolabb a faluközponttól, hegyektől körülzárva egy másik érdekes hely vár. A csendre, nyugalomra vágyók itt teljesen elvonulhatnak a világ elől. Az erdőkkel körbevett területen hagyományos kis házakban vagy akár jurtákban is lehet lakni, de különleges szertartásokat is tartanak a felüdülésre vágyóknak.
Ezúttal azonban csak túrázni jöttünk. A nem olyan magas hegy mögött Hollókő, a kettő között pedig, a napnyugta felé fordulva egy érdekes kilátó a hegy oldalában. A kilátó egy kezet formáz. Egy hatalmas, fa lapkákból készült emberi tenyeret, amelyre fel is lehet mászni. Ha Hollókő felől jöttünk volna, akkor egy órába is beletelt volna a túra. A közelebbi faluban viszont csak fél óra felkapaszkodni a hegyoldalon.
Fent, a domboldalon vártuk meg a naplementét, de még így is sikerült világosban visszaérni a faluba.
Éppen akkor jártunk itt, amikor a korai téli sötétedés után is volt mit nézni! Amikor az ember kimozdul egy városból, érdemes felfelé néznie. Mert a csillagos ég kitárulkozik. Tízszer, százszor, de talán ezerszer annyi csillagot látunk az égen, mint a nagyvárosokban! Órákig lehetne bámulni az eget, hogy minél több csillagképet fedezzünk fel. Ha nem magunktól, akkor egy geográfus segítségével. Ezekben a napokban azonban más látvánnyal is szolgált az ég. Néhány nappal azelőtt óriási napkitörések voltak. Ilyenkor nem csak a sarkkör vidékén látható az északi fény, hanem még Magyarországról is. Lelkesen néztünk észak fel, de ezúttal nem volt szerencsénk. A következő éjszakára sok hullócsillagot, azaz meteoritot jósoltak. A tiszta égbolton percenként akár többet is láthattunk volna, ha megvárjuk a hajnal előtti órákat. Mi azonban inkább a nappali fényeket választottuk a nógrádi táj újabb felfedezéséhez, így ez a csoda is elkerült minket. De nem kerültük el a harmadik égi jelenséget. Az egyik estén látványos együttállás volt az égen. A Hold és a Vénusz egymás mellett volt látható, ami könnyen magával ragadja az ember tekintetét, akár hosszabb időre is. A városból nem biztos, hogy láttuk volna ilyen élesen ezt a jelenséget…
Nagyon jól éreztük magunkat ezen a két napon.
Vendéglátóink megmutatták nekünk a falu természeti értékeit bemutató kiállítást, ahol sok fotót láthattunk a környékről, amelyek más évszakokban készültek. Így azt is megállapítottuk, hogy tavasszal is érdemes visszajönni ide. Ugyanis a zöld táj és a tavaszi virágok még inkább látványossá teszik ezt a vidéket.
Comments